A zürichi repülőtér Svájc legnagyobb utasforgalmat lebonyolító repülőtere, valamint a Swiss svájci légitársaság bázisrepülőtere. 13 km-re északra található Zürichtől, Kloten város határában. 2014-ben 25,5 millió utas fordult meg a reptéren, ami éppen élhető méretűvé teszi, nem emeli be a gigászok csatájába.

Az első felszállást 1948-ban regisztrálták a repülőtéren. Azóta természetesen rengeteg átalakításon esett át, a 2000-es években egy új centrál-terminál és automatikus utasszállító rendszer épült ki E termináltól a többihez.

A repülőtér utasforgalmi területe három terminálból áll. A terminálok a futópályák által bezárt háromszögben találhatók, így a közlekedés közöttük csak a föld alatt lehetséges. A terminálok betűkkel vannak megkülönböztetve: A (belföldi és schengeni járatok számára), B és E . A B épület a legrégibb (ám 2011-ben teljes arcfelvarrást kapott), az E 2009 őszén nyílt, az A pedig folyamatos felújítás alatt áll. A és B terminálok között helyezkedik el az úgynevezett Airside Center, amely a schengeni és a nem-schengeni utasok szétválasztásáért felelős, utóbbiakat a bevándorlási ellenőrzés felé terelve. Noha Svájc nem tagja az EU-nak, ennek ellenére a Schengeni egyezményben foglaltak rá is érvényesek, ám csak 2009. márciusától alkalmazza a repülőterein. Az ellenőrzések szúrópróba szinten ugyan, de megmaradnak.

A legforgalmasabb viszonylatok Zürich számára:
London (egyesítve a reptereket) 1,6 millió fő, Bécs 900.000 fő, Berlin 900.000 fő, Párizs 760.000 fő, Düsseldorf 700.000 fő.

A reptér az S2-es és S16-os S-Bahn szerelvényekkel (állomás az épület alatt létesült), valamint HÉV-vel (Glattalbahn) is megközelíthető. Néhány helyi busz is érinti a repteret.